Lacika vonalzója

www.noivonal.hu

Pocaklakó vonalzója

www.noivonal.hu

2008. május 4., vasárnap

Újra itt!!! :-)



Hú most tényleg nem tudom, hogy hol kezdjem, olyan sok minden történt a közel 1 hónap alatt amióta nem írtam
Először pár fontos mondat a pocaklakóról/terhességről Április elején már éreztem a pinduri mozgását, bár még akkor sokszor nem voltam biztos benne, hogy őt érzem, most már nagyon izgő mozgó lett, tud már elég nagyokat is rugni, de kívülről még csak a nagyon nagy rugásokat lehet érezni, így Laciapa még nem érezte.
16.-án voltam a 18 hetes uh-on. Adatok: 1 élő magzat, BPD:41,2 mm, THQ:35 mm, Fe:28 mm, normál mennyiségű magzatvíz, mellső fali lepény, szabályos koponyaszerkezet, szabályos, párhuzamos gerinc, rekesz ép, hasfal zárt, gyomor, hólyag telődés látható, 4 üregű szív bal oldalon, ép végtagok Szóval szerencsére minden rendbe vele De nagyon szégyenlős volt a drágám, x-be tette a lábait és hátat fordítva aludt tovább, még jó képet sem sikerült róla készíteni, de sebaj, majd talán a következő uh-on megmutatja magát Most már túl vagyunk a terhesség felén, el sem hiszem, nagyon gyorsan megy az idő
Lacika lassan 15 hónapos nagy fiú lesz Nagyon okos, értelmes Időközben kijött felül jobb oldalon a szemfoga, szóval most jelenleg 9 foga van Nagyon sok mindent mond már (de ezt tartogatom a 15 hós bejegyzésig), imád játszani, főleg a szabadban, már szalad Hisztizni is tud, de szerencsére egyre ritkább nála, inkább szépen elmutogatja mit szeretne, ha nem szabad valamit megmagyarázzuk neki, és általában meg is érti
Most pedig pár mondat komoly dolgokról, ami végülis nem tartozik ország-világra, de mivel Lacika életét is érinti, így leírom, végülis nem szégyen. Na szóval röviden a lényeg.... Jó pár hete, vagy lehet van már egy hónapja is, hogy anyukám megint hozzánk költözött, mert apukám ivott a gyógyszerre és kikattant, őszintén nem örültem, hogy apukám betegen egyedül marad, de anyut is megértettük. Mi ennek ellenére látogattuk aput, és egy hosszú hétvégét is eltöltöttünk nála. Lacika nagyon élvezte,imád az udvaron szaladgálni,labdázni, hintázni, kavicsozni Közben a mi életünk is romokban hevert, volt sok átsírt éjszaka, hosszas beszélgetések, idegeskedés stb.... Mire arra jutottunk, hogy sajnos "újra kell kezdenünk", vagyis elkell veszítenünk "mindent", mert a bevétel nem fedi a kiadásokat, és csak csúszúnk-csúszúnk az árral, sok hitelünk van, vagyis mindenünk hitelből van, így arra jutottunk, hogy hagyjuk úszni az autót, a lakást....elmegyünk egy olcsó kicsi albérletbe, helyre állunk, és még majd lehet mindenünk (persze okosabban), mert soha nem késő újrakezdeni....Nagyon nehéz volt ezt a döntést meghozni De mivel rengeteget beszélgettünk, közbe rájöttünk, hogy a lakást még sem lenne szabad feladni....És akkor jött az ötlet (főleg a család nagy részétől) hogy költözzünk apuhoz, míg nem állunk helyre, addig adjuk ki a lakást albérletbe, apu sem lesz egyedül, és mindenkinek könyebb lenne anyagilag is. Jó ötletnek tűnt, így megbeszéltük a dolgokat apuval, nagyon örült neki, így anyu is haza költözött, már kb 1 hete itt lakunk A lakást is sikerült kiadni, 8.-án már költöznek is be az albérlők (Laci munkatársa és családja) Így minden megoldódott Lacikának meg sem kottyant a "gyors" költözés, imád itt lenni, jókat eszik, nagyokat alszik, és a nap nagy részét az udvaron töltjük
Szóval meg volt az okom nem írni bejegyzést, rengeteg mindenen mentünk át ebbe a közel 1 hónapba....most már kezdünk megnyugodni, hogy nem kilátástalan a helyzetünk Most már biztos sűrűbben jövök, írni és olvasni is Jó éjszakát és szép álmokat mindenkinek

1.-2.kép: Már kezd egyedül enni, ez az első próbálkozás aminél nagy sikereket aratott, mert nagyon ügyes volt
3.kép: Játszás közben
4.kép: Tegnap délután levágtam Lacika haját géppel Volt sírás, de aránylag könnyen, és hamar meg volt
5.kép: a mi kis szégyenlős pocaklakónk 18 hetes uh képeundefined

2008. április 10., csütörtök

Lacika tegnap volt 14 hónapos :-)

Azt sem tudom hol kezdjem a tudományokat, szokásokat...
- Int pápát sőt a fiúkkal kezet is fog, mutatja a csip-csip csókát és az elment vadászni-t, tud már építeni a legóval (képet még nem sikerült úgy csinálnom), gyí-gyí paripázni is tud bárkinek bármely testrészén, imád minden járműre ráülni és menni vele (bébi taxi, dömper...), szeret hintázni és labdázni, mindenhova felmászik már nincs sok akadály előtte, táncol, és már szó szerint szalad
- Tud nagyon hisztis sőt rossz is lenni, nagyon okos értelmes fiú (pl.: Ha mondom hozzon oda valamit oda hozza, persze ha tudja miről van szó...) mutogatásokkal nagyon jól megérteti magát persze közbe babanyelven is mondja (pl.: ha hintázni szeretne mutatja, ha éhes vagy szomjas hozza a cumisüveget, ha bekakil mászni akar fel a pelenkázóra, mutatja ha valamire felszeretne ülni amire egyedül nem megy...)
- Már tud rendes pohárból inni, de csak ha én fogom a poharat; egyedül evéssel még nem próbálkozunk csak úgy, hogy mindketten fogjuk a kanalat; általában átalussza az éjszakát, persze köztünk; nappal még 2x alszik 1,5-1,5 órát (de van hogy 10-10 percet), szereti a hasát, de elég válogatós; nagyon akaratos aminek hangot is ad....
-Szavak: pápá, csá, kell, kérsz?, köszi, kakó (kakaó), tejci, tetszik, apa, anya, papa, dédi, iszi (inni való), memme,cica, vau-vau, vájá (várjál), vidázz (vigyázz), cici, hess-hess (csip csip csókából)....
Azt hiszem mindent leírtam Ha mégsem azt időközbe úgyis pótolom Ja méredzkedni most nem megyünk, majd jövő hónapba

1. kép: Egyedül evés,persze kézzel
2. kép: Így telefonál a mamával
3.-4. kép: Vagány és huncut ülés a széken (direkt pózolás), ide már egyedül ül fel, és olykor az asztalra is folytatja a mászást
5. kép: Ma rájött, hogy így könnyebb mindent elérni

2008. április 9., szerda

Rossz hír :-(

Leírom az előző bejegyzésbe említett rossz hírt, nagy lelki erő kell hozzá, de úgy érzem ez is hozzátartozik Lacika életéhez
1 hete derült ki, hogy apukámnak mandularákja van Vettek szövetmintát, és ma lett kész a szövettan. Sajnos beigazolódott a gyanú: rossz indulatú daganat (mandularák), és sajnos áttétes is, a nyakra is átment 21.-én (pont a szülinapján kell befeküdnie a kórházba kemoterápiára és sugárkezelésre. Ez 4-5 hétig fog tartani, de csak akkor ha bírja a szervezete. Sajnos már nem tudnak rajta segíteni, csak esetleg egy kicsit késleltetni a lehető legrosszabbat Nagyon félek, bizonytalannak, tehetetlennek érzem magam. Félek, hogy a hasamba lévő babánkat már nem fogja látni
De most magamra is kell gondolnom, vagyis a pocaklakóra, nem lenne szabad idegeskednem, nehogy neki is baja legyen De nekem mindketten nagyon fontosak Ezt arra értem, hogy próbálok nem idegeskedni, de persze ez a szörnyű dolog is mindig az eszembe van

A hófordulós bejegyzést holnap pótolom, köszönjük a köszöntéseket. Jó éjszakát és szép álmokat mindenkinek.